Válogatás a megjelent kritikákból:
Gondolatok M.Mester Katalin kiállításáról "Pétfürdő (vr) - Elraboltan feküdni a szélben. Nézni a
tájakat városokat, embereket. Elképzelni a szenteket. Festeni az elnémított levegőben."
"Képek egy üres teremben , Megtöltik az űrt.
Élettel. Rezdülésekkel. Hangulatokkal. Színekkel. Gyökerekkel. Születéssel, létezéssel, elmúlással, feltámadással. A látvány átmossa az ember lelkét,
bőrét. Megrajzolt idő ez. Festékbe mártva. Fényekben és árnyékokban. Mintha kitárulna minden az összezsugorodott vászonra nyomott világban. Mert nyomot
kell hagynunk magunk után. Közel lenni. Igen ez fontos. Magunkba kell zárni mindent, ami a miénk." Varga Róbert - Veszprém megyei Napló 2007
március
|
"Toll és ecset" "... Gondolja meg ezek az emberek soha nem
kerülnek be a történelemkönyvekbe, de a falu, város, a kis közösség megőrzi az emléküket. Szeretném, ha a megjelenő könyv nem engedné, hogy a feledés
homálya elfedné emberi tartásukat, méltóságukat. És példaként állíthatjuk a közösség tagjai elé őket."
Novák Gábor - Köznevelés szemle rovat -
részlet az interjúból 2004 március 26
|
"Sors a
történelemben" "Dr. Világosi György 1991-ben a doni emléktúrán egy orosz asszonnyal emlékezik a múltra." "Devecser város
díszpolgára, dr.Világosi György életpályáját mutatja be M. Mester Katalin Kinyílik a rózsa, kihajt a levél című dokumentumkötete.
A hangulatos
külsejű, gondosan szerkesztett visszaemlékezés végigkiséri egy gazdag életút meghatározó időszakait, sorsdöntő fordulatait. Dr. Világosi György sokszor
érezte magát elveszettnek különösen a második világháborúban, az orosz fronton, de aztán talpra tudott állni, akaratereje, elszántsága példa lehet a
megpróbáltatásokban. A kötetben megismerjük a 85. évébe lépett devecseri ügyvéd sorsát. Gyerekkora Zalabérben telt, és ahogy visszaemlékezik, örömteli
szakaszok jellemezték. Szemléletesen kirajzolódtak a diákévek is, Világosi György tehetséges rajzolónak bizonyult, emellett a gimnáziumban verseket
mondott, sőt, pénzt is keresett, a gazdagabb társaknak elkészítette a házifeladatot, és nemegyszer egy-egy pengő lett a fizetsége. Az összegyűjtött
pénzből vásárolta meg Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című könyvét nyolc pengőért 1938-ban. A kötetet ma is féltve őrzi.
1940 december elején
behívták tényleges katonai szolgálatra. 1941 őszétől a pécsi jogi egyetem hallgatója, ahol a nagyhírű dr. Óriás Nándor professzor adta elő a római
jogot. A fiatalemberre azonban hamarosan "veszélyes" kalandok" vártak, 1942-novemberében egy traszporttal vitték az orosz frontra. A távollétet levelező
lapok, fotók, és az események érzékletes, hatásos leírása idézik fel, Világosi György az elegáns voronyezsi színésznőről sem feledkezik meg. Szinte
megborzongunk a kemény orosz téltől, a kiszolgáltatottságtól, a viszontagságoktól. 1943. február 24-én ezt írta haza édesapjának: "...Soha nem gondoltam
volna, hogy ilyen erővel rendelkezem. Remélem. örülsz, hogy életjelt adok egy hónap után magamról, s talán boldogabban szívod pipád..." 1943 májusában hazatér, a nyarat végigtanulja, de a következő év augusztusában jön az újabb behívó, aztán a merész dezertálás. Dr
Világosi György 1946-ban kapott jogi diplomát. Felelevenednek emlékezetes jogi ügyei a memoárjában, és józanul beszél az 1956-os eseményekről. 1957-ben
három hétig az ávósok foglya, szabadulása után megpróbálják beszervezni, de megtagadja az együttmüködést a hatalommal. A következménye: 1958-ban
határozottan közlik vele, hogy "ügyvédi hivatás gyakorlására nem alkalmas". Jegyzőkönyvi részletek, határozatok illusztrálják, kálváriáját,
panaszbeadványait sorra elutasítják. Vállalati jogtanácsosként azonban dolgozhat. M. Mester Katalin kötete hű kordokumentum,
dicséretes írói vállalkozás. Világosi György, akinek sorsában sokan osztoztak még - példaként szolgálhat a történelmi kataklizmák eddig elkerülő
nemzedékeknek."
Kellei György - Veszprém megyei Napló 2004. január. 17.
|